Hal és Beigli
Első adventi gyertyát már meggyújtottuk a koszorúnkon
Lassan elérkezik a karácsony, egyike azon ünnepeknek, ahol meghatározó szerepet töltenek be az ételek. Ki a hagyományos fogásokat, ki pedig az újdonságokat részesíti ilyenkor előnyben, egy azonban biztos: hal és bejgli mindenképpen kerül majd az asztalra.
Rövid összeállításunkban segítséget próbálunk nyújtani, hogy a legmegfelelőbb termékeket tudja választani a kedves olvasó.
HAL
A nagyobb boltokban, üzletláncokban számtalan halfaja közül választhat kedvére mindenki. Tudni kell, hogy a fagyasztott halak nagy része tengeri hal, ami nem alkalmas a magyar halászlé elkészítésére.
Ha a pultról választunk leölt, egész halat, érdemes megnézni, hogy a kopoltyún belüli terület milyen színű. A kihalászást követően egész vörös, majd az idő előrehaladtával egyre halványul – ha már fehéres, szürkés, jobb, ha nem vesszük meg.
Sok helyen lehet kapni már konyhakész termékeket. Ha halszelet veszünk érdemes megnézni, hogy szép fényes-e a felszíne, de ha már matt és opálos, biztosan nem friss! Egy másik trükk a frissesség ellenőrzésére, ha egy ponton benyomjuk a hal húsát. Amennyiben gyorsan visszanyeri az alakját, friss áruval van dolgunk, ha viszont ott marad az ujjlenyomatunk inkább meg se vegyük.
Ha élő halat választunk, figyeljük meg a tartályban lévő állatokat. Amennyiben elég mozgékonyak nincs köztük láthatóan beteg, vagy a víz színén lebegő, pipáló, akkor megfelelően vannak tartva. Fontos, hogy nagyobb sérülések ne legyenek rajta, amikor kiemelik az akváriumból. Ha sok pikkely hiányzik a halról, vagy jelentősebb sérülések láthatók rajta, jobb meggondolni a dolgot.
BEIGLI
A bejgli eredetileg egy sziléziai kalácsfajta, amely a 14. század óta ismert Európában. A tipikus karácsonyi sütemény neve német eredetre vezethető vissza. A bejgli osztrák közvetítéssel érkezett hazánkba és a 19. század második felében terjedt el, majd vált tipikus magyar karácsonyi süteménnyé.
A bejgli főleg búza finomlisztből, élesztő, só, zsiradék, cukor, tej (vagy tejpor), liszt kg-ként 1 db tojás, és víz felhasználásával készített jellegzetes omlós-élesztős tésztaféle, amelyet lappá nyújtás után töltelékkel megkennek, rúd formájúvá feltekernek, majd kelesztés után megsütnek.
Az „általános” bejgli (vagy beigli) és a különleges bejgli (vagy beigli) előállítására és minőségi követelményeire vonatkozó szabályokat két Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza, vagyis pontosan meg van határozva, hogy milyen anyagokat lehet felhasználni a készítésükhöz, az elkészült termékeknek milyen kémiai, fizikai és érzékszervi tulajdonságokkal kell rendelkezniük, valamint ezen felül a jelölésükre vonatkozó szabályoknak is meg kell felelniük.
Az előírás szerint a bejglinek legalább 250 g-nak kell lennie, a bejgli bélzetének zsírtartalma (szárazanyagra vonatkoztatva) legalább 22%-ot, míg a cukortartalma legalább 7 %-ot el kell érnie. A töltelék mennyiségének a késztermékben legalább 40%-nak kell lennie, valamint a termék megnevezésében szereplő, a töltelék jellegét meghatározó anyag mennyiségének a töltelékben legalább 40%-nak kell lennie. Továbbá, a töltelék mennyiségét a termék megnevezésében is fel kell tüntetni.
Mire figyeljünk bejgli vásárlásnál?
- A csomagoláson mindig ellenőrizzük a minőségmegőrzési időt.
- Megvásárlás előtt mindig ellenőrizzük a csomagolás és a termék épségét, szakadt csomagolású vagy érezhetően illetve a láthatóan töredezett bejglit ne vegyük meg.
- Az összetevők között nézzük meg, hogy miből áll a bejgli, pl. a 40 %-nál kevesebb tölteléket tartalmazó bejgli biztosan nem felel meg a jogszabályokban leírtaknak.
- Figyeljünk arra, hogy a bejgli előállításához felhasznált alapanyagok bizony nem tartoznak az olcsóbb termékekhez (pl. gesztenye, dió, szárított gyümölcsök), ezért a túlságosan alacsony ár gyanúra adhat okot a termék minőségével kapcsolatban.
Ha tetszett a bejegyzés, dobj egy ötöst közösségi oldalunkra! Köszi